Kutná Hora külvárosában, a sedleci városrészében található osszárium a római katolikus kápolna alsó részének mintegy 40 000 csontváz művészi elrendezésével díszített belső tere.
A kápolna körül ma is megtalálható sírkert népszerűségének első emléke 1278, amely évben a sedleci ciszterci monostor apátját II. Ottokár cseh király a Szentföldre küldte. Visszatérve, az apát magával hozott némi földet a Golgotáról, melyet az apátság temetőkertjében hintett szét. Kegyes tettének hírére a sírkert sokak által vágyott temetkezési hellyé vált szerte Közép-Európában.
A XIV. század közepi nagy pestisjárvány és a huszita háborúk korában elesett és elhunyt több ezer embert temettek ide, mellyel a temető egyre terebélyesebb méreteket öltött.
1400 körül épült a gótikus boltozatos kápolna a temetőkert középpontjában, mely vélhetően az újabb sírhelyek helyett szolgálta az örök nyugalom színterét. Az építkezések során a temetőkertben napvilágra került tömegsírok csonthalmait is a kápolnában helyezték el.
A XVIII. század elején Jan Santini Aichel tervei szerint rekonstrukciós munkálatok folytak a kápolnában, mely tervek alapján 1870-ben a Schwarzenberg család megbízta František Rint fafaragót azzal, hogy rendezze a csonthalmokat, mely elrendezést a mai napig megtartotta a város. A templomban a hatalmas emberi csontok alkotta csillár mellett megtalálható a csontokból kiépített Schwarzenberg család címere éppúgy, mint Rint mester aláírása bejárathoz közeli falon. A sedleci osszárium azzal, hogy belső teret díszítően, a kápolna berendezéseként és burkolóelemként mutatja be az emberi csontokat, koponyákat, kétségkívül egyedülálló az osszáriumok sorában.
A kápolna körüli templomkert ma is működő temetkezési helye a városnak, a kertben sétálva a hely múltidéző hangulata visszarepíti a látogatót akár a középkorba is.