Forseti

Empfindsamkeit / Fogékonyság

Látod a mezők izzását
Mikor a pára a hajnalfényben
A nap vörösségétől részegülten
Átragyog a zsenge fűszálak közt

Hallod a fák lélegzetét
Átsuhanni az estén
És távoli viharról mesélni
Mi kitör majd hamar

Érzed a durva kérget
Egy öreg kőris törzsén
A világ változásai barázdálták
A fa nedves a ködtől

Érzed a föld szagát
Esőtől nyirkos és nehéz
Feltör a fekete talajból
Még kopár és magvaktól ment

Érzed a tenger sóját
Az árapály váltakozásában
Vágy a távoli,
Az ismeretlen messzeségek iránt

Megsejted álmodban
A rejtett érzék hatalmát
Mi szellemed kíséri
A mélységes földi éjen át