Memento Mori Radio | Neofolk.hu #38 (2026. 09. 12.)
"...Gyász nem lehet. Túl messzi, távoli már,
elérhetetlen az ágy, s a könnyek,
se igen, se nem,
születés és testi fájdalom és hit,
örvénylés, névtelen, suhanás,
valami földöntúli álom rezdülése
mozdított ágyat s könnyeket -
aludj!"
Felhasítanak Gottfried Benn sorai. Tőrt mártanak a szívembe. Szépen, óvatosan, lassan – ügyelve, jaj(!), csak ne fájjon. De fáj.
Ördög ül a mellkasomon, angyal ül a homlokomon – súlyos kövek húzzák szempilláimat, dermedten pislogok. Fényt nem találok. Meddig tart még ez, mikor enged át a túloldalra? Odaát fekete lesz vajon, vagy fehér? Lesznek ott egyáltalán színek? Hallok majd hangokat? Szeretni fog ott engem valaki?
Talán nem is a halál fáj. Talán az, hogy mi itt maradunk előtte. Nézzük az üres helyet, ahol valaki még nemrég állt, hallgattuk, aztán egyszer csak nem jön több hang. Csak a csend marad, és valami különös, makacs hiány, amelynek nincs teste. Súlya van. Sean Ragon halála ilyen súlyos csendet hagyott maga után. Ave, morituri te salutant!
„Vágás: az első. Mint a kenyér.
„Csipeszt!” Szétfröccsen a vér.
Mélyebbre. Bent friss, nedves izom.
De hogy kerül ide rózsaszirom?”
Cult of Youth - We Will Rise
Sol Invictus - Raven Chorus
Arditi - Unmanifested Icon
Rome - The Lighthouse and the Catacombs
Linekraft/Prurient - The Night Before Shatter To Pieces
Vittoria Vigilante - Madre Della Lotta
Blood of a Pomegranate - Arakel Mushegh pt. 1
Lussidotter & In Slaughter Natives - Vanish In Waves
OVRA - Le Sublime
Scivias - Die Before Dying
Bataillon B - Vers Le Tonkin
Giles Corey - The Haunting Presence
