Önarckép macskaszemmel: ember-állat sorsközösség Polcz Alaine Macskaregény című memoárjában. DR. KÉRCHY ANNA írása a Kharón magazinban.
Polcz Alaine Macskaregény (2000) című memoárja szervesen illeszkedik a nehezen elbeszélhető, tabusított traumatapasztalatokat - a múlandóság, a veszteség, a gyász élményeit - sajátosan női perspektívából elbeszélő, vallomásos-filozofikus, önéletrajzi ihletésű írásai sorába. A hetvenhárom éves szerző az egykori macskáihoz kötődő emlékfoszlányait egybegyűjtve igyekszik feleleveníteni múltját. A személyes önreflexiót és a tanatológiai meglátásokat ötvözve, a kíméletlen őszinteség, a tudományos kíváncsiság és a melankolikus önirónia sajátos elegyével vet számot halandóságunk megtestesült tudatával az ember-állat viszonyrendszer újragondolása során. Nő és macska találkozásakor „két világ átlépi egymás küszöbét:" a derridai ráeszmélés, a macska szemében tükröződő én másságának felismerése vezet etikai megfontolásokhoz a létezésükkel halandóságra ítéltek sorsközösségét hangsúlyozva. Fajközi kapcsolódásaink feltárása az elgyászolandó halálhoz való jog nekropolitikai tétjeinek felismeréséhez vezet. A teljes cikk megtekintése.
