Nyitrai püspöki vár

Nyitra és környéke ősidők óta lakott hely, a IX. században szláv hercegség központja.
A honfoglalás után egy fa-föld szerkezetű ispánsági vár épült a Nyitra folyó fölé magasodó hegycsúcson, krónikáink szerint e vár börtönében vakíttatta meg Szent István király Vazult.
A vár őrsége 1074-ben visszaverte az elűzött Salamon király és IV. Henrik császár seregét. 1108 és 1109-ben a Vág és Nyitra folyók környékén pusztító Szvatopluk cseh-morva seregei sem bírták bevenni a várat.

Könyves Kálmán 1113 körül Nyitrán alakította meg az ország 12. püspökségét, feljogosítva az egyházat tüzesvas-próbákra is. Ekkoriban kezdhették átalakítani a fa-föld erődítményt masszívabb kővárrá.
IV. Béla király a tatárokkal vívott 1241-es vesztes muhi csata után, hűséges kísérőivel együtt a nyitrai várba, majd tovább a tengerig, Krk szigetéig menekült. Az erős nyitrai vár ellenállt a tatárok ostromának is, a tatárjárás után, 1248-ban pedig a város megkapta a szabad királyi városi címet.
A következő időkben Nyitra ismét gyakorta szerepelt a hadi krónikákban.
Az 1270-es évek elején II. Ottokár cseh király többször elfoglalta.
1317-ben a nyitrai püspök által kiátkozott Csák Máté fosztotta ki és vette birtokába, tőle csak halála után került vissza püspöki kézbe.
Az 1440-es években huszita csapatok szállták meg, tőlük Mátyás király szerezte vissza.
A mohácsi csata, majd Buda elvesztése után a törökök gyakran portyáztak környékén, a várat viszont nem támadták meg. Az 1580-as években itáliai hadmérnökök tervei alapján átépítették és korszerűsítették a várat, ennek ellenére 1605-ben Bocskai hadai török segítséggel elfoglalták, majd Bethlen is sikerrel ostromolta meg.
1663-ban Érsekújvár eleste után hatalmas török sereg jelent meg Nyitra falai alatt, melynek őrsége az óriási túlerő láttán ágyúlövés nélkül feladta az erősséget. A megszállás nem tartott soká, a császári sereg már a következő évben visszavette.
Mint püspöki vár és lakhely szerencsésen elkerülte az 1701-es várrombolási hullámot.
Hadi cselekményben utoljára a Rákóczi-szabadságharc elején játszott, amikor a kurucok rövid ágyúzás után birtokukba vették és négy évig megszállva tartották. Itt halt meg egy verekedés közben máig tisztázatlan körülmények között Esze Tamás brigadéros.
A császári csapatok 1708-ban háromnapi bombázás után foglalták vissza a nyitrai várat, majd a háborús idők befejeztével kivonultak belőle.
Falai, védművei máig teljes épségben tekinthetők meg.